ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN HASZNÁLHATÓ ESZKÖZRENDSZER A TANULÁSI KÉPESSÉG KÖVETŐ VIZSGÁLATÁHOZ
Az eszközrendszer célja
Nagy létszámú mintákon kipróbált mérőeszközökkel és adatfeldolgozási technikákkal egzaktabb alapokra helyezni a tanulási képesség diagnosztizálását, a tanulás eredményességét befolyásoló pszichés tényezők longitudinális vizsgálatával alátámasztani a fejlesztő munka eredményeinek korrekt értékelését.
Az eszközrendszer alkalmazási lehetősége
A négy felmérési anyagból és három számítógépes feldolgozó programból álló módszertani segédanyag lehetővé teszi, hogy az iskolába lépéstől a nyolcadik tanév végéig figyelemmel kísérhessék a tanítók diákjaik tanulást segítő képességeinek alakulását, ezáltal támpontokat kapjanak az egyéni fejlődés/fejlesztés segítéséhez. Külső viszonyítási értékekkel való összehasonlítások révén tájékozódhatnak a pedagógusok arról, hogy osztályuk/tanulóik bemeneti tanulási képességszintjéhez képest az elvárható fejlődést elérték-e diákjaik, illetve mely területeken igényelnek egyénileg/csoport szinten különleges figyelmet. A statisztikai becslésekkel számolt várható értékektől való eltérések tanulmányozása – pedagógiai hozzáadott érték számításba vételével – árnyalhatja a vezetői értékelést. A mérési adatokkal a szöveges értékelésekhez is kaphatnak hasznosítható információkat.
Az eszközcsalád elemei külön-külön is alkalmazhatók.
Az iskolába lépéskor aktuális bemeneti diagnosztizáló méréssel jól meg lehet alapozni a felzárkóztatások, differenciált foglalkoztatások tervezését. Ugyanezzel a méréssel viszonyítási alaphoz jutunk egy felsőbb évfolyamon végzett tanulási eredménymérés értékeléséhez is, hiszen a viszonylag gyengébb bemeneti kondícióval rendelkező tanulócsoporttól nem várhatjuk el ugyanazt a matematikai, anyanyelvi teljesítményt, mint egy jobb képességű osztálytól.
A bemeneti diagnosztizálás feldolgozó programja (TKV) által kínált lehetőségek:
- A számítástechnikai ismerettel nem rendelkező, teljesen laikus felhasználó maga tudja számítógépre rögzíteni a kódolt feladatlapok eredményét.
- Olyan statisztikai mutatókat számol ki, amelyekkel az eredmények értelmezhetők (átlag, szórás, relatív szórás, a standardhoz képesti viszonyszámok).
- Elemzésre alkalmas táblákat lehet kinyomtatni, szerkesztve beilleszteni más dokumentumba.
- A tanulók egyéni profilját megadja a standardhoz képest.
- A tanulócsoport profilját megadja a standardhoz képest.
- A tanulókat az összteljesítményük alapján három csoportba sorolja, így közvetlenül leolvashatók a speciális fejlesztést igénylő tanulók.
- Várható értéket lehet számolni a segítségével: kiszámolja egy tanév végi ismétlő mérésnél várható tanulói teljesítménymutatókat, illetve a szülők iskolai végzettsége ismeretében megadja, hogy milyen teljesítményre számíthatunk az adott tanulónál. Ezek a mutatók alkalmasak a hozzáadott érték becslésére.
A feldolgozó programhoz tartozik egy mintaelemzés, amely alapján elkészítheti a tanító a saját osztályára vonatkozó részletes szöveges értékelést.
Az első osztály végi (másodikos) követő mérés eszközrendszere lehetővé teszi a bemeneti teszttel azonos szintű, de más feladatokkal elvégzett felmérés lebonyolítását, ezáltal a közvetlen összehasonlítás lehetőségét. A feladatlapok egy része további, nehezebb elemekkel is kiegészült, így a korosztálynak megfelelő terhelést nyújtó feladatsorral mért eredmények alapján a második osztályba lépő tanulók képességeiről kaphatunk – egy több száz fős minta adataihoz is viszonyítható – képet. Aki bemenetkor is rögzítette az adatokat, és a feldolgozó programmal az egy év fejlődés után elvárható adatsort is kiszámolta, egyéni és csoportos fejlődési indexek értékelésével egészítheti ki a közvetlenül mért teljesítménymutatókat.
Az első osztály végi (másodikos) követő mérés elemző programja, a TKKV a bemeneti diagnosztizálás elemzését támogató TKV—hoz hasonló lehetőségek mellett új funkciókkal is kiegészült. Az adatrögzítés, alapstatisztikai mutatók képzése, külső mintához történő hasonlítás alapján teljesítményindex számítása, képességcsoportba sorolás ennek a programnak is alapeleme. Ráadásul két szinten történik az elemzés. A bemeneti teszttel ekvivalens feladatokból külön számítások készülnek, illetve a teljes tesztre is kiszámolja a program az alapmutatókat. A TKKV-nek fő érdeme a több száz fős viszonyítási minta segítségével számolható olyan speciális mutatócsokor (változási mutató, egyéni és csoportos fejlődési mutató, várható érték), amellyel a hozzáadott értékről is tudnak informálódni. A programhoz tartozó esetpélda mintául szolgálhat a pedagógusnak saját osztálya eredménytábláiban rögzített adatok értelmezéséhez, szöveges elemzés készítéséhez. A mintaelemzés olyan viszonyítási táblát is tartalmaz, amellyel a különböző szülői háttérrel (különböző iskolázottsági adatokkal) rendelkező alminták teljesítményadatai sorakoznak a teljes másodikos tesztre vonatkozóan.
A negyedik osztályos követő mérés anyagának tartalmi felépítése jól illeszkedik az elsős és másodikos mérőanyaghoz. A feladatlapok a negyedikes korosztálynak megfelelő nehézségűek, de az előző két mérés területeivel összecsengnek, ezért összehasonlíthatók a bemeneti és a kimeneti eredmények.
Ez az eszköz önmagában is jól használható az alsó tagozatból felső tagozatba lépő tanulócsoportok/tanulók tanulási képességének fejlettségét diagnosztizáló méréshez.
A negyedikes mérőanyaghoz készült számítógépes feldolgozó program:TKNV (Tanulási Képesség Negyedikes Vizsgálata), az előző két elemző programhoz hasonló számításokkal és kész táblákkal segíti az elemzők munkáját. A viszonyítási minta adatsora segítségével jellemezhető az osztály fejlettsége a külső mintához képest, illetve a bemeneti méréshez képest is. Mintaelemzése megkönnyítheti a tanítói összegzés elkészítését.
A nyolcadik osztályos követő méréssel az általános iskolát elhagyó diákokról/osztályokról – a korábbi tanulási képességmérések tükrében is – kimeneti helyzetképet tudunk adni olyan pszichikus tulajdonságok vonalán, amelyek jelentősen befolyásolják a tanulási képességet.
Az eszközrendszer részletes leírása
Bemeneti diagnosztizáló mérés
A mérőanyag két füzetben elosztva 18 rajzos feladatot tartalmaz. A tanulók karikázással, áthúzással, rajzolással válaszolnak a kérdésekre. Az első füzetben szereplő feladatokkal találkozhattak az óvodában is „gyakorló lapok” formájában. Sok ismeret jellegű elemet tartalmaz ez a füzet. A második füzet az általános értelmi képesség feltérképezésére vállalkozik.
Az első füzet feladatai
Az első feladatlappal figyelem-koncentrációról és azonosítási készségről szerezhetünk információkat.
A második feladatlap az elsőnél nehezebb ábrasorral teszi próbára a gyerekek elemző-képességét. Itt sok esetben igen kis eltéréseket mutató párokról kell eldönteni, hogy van-e közöttük különbség.
A harmadik feladatlap megoldásakor geometriai formák másolásával mutatják be a gyerekek alak- és méretlátó képességüket, s a finommotorikus koordinációjuk fejlettségét.
A negyedik feladatlappal is a gyermekek vizuális funkcióinak fejlettségére próbálunk következtetni. Hiányos rajzok kiegészítésével vizsgáljuk a vizuális zártság, globális észlelés területét.
Az ötödik feladatlap a szókincs vizsgálatát tűzi ki célul. A következő matematikai relációk ismeretéről van benne szó: „fele”, „legtöbb”.
A hatodik feladatlap is matematikai relációkat tartalmaz. A „legkevesebb”, „több mint” és az „ugyanannyi” jelentésének megértését vizsgáljuk ezzel az eszközzel.
A hetedik feladatlappal a térirányok ismeretéről tehetnek tanúbizonyságot a gyerekek.
A nyolcadik feladatlapon tízes számkörben történő számlálást kell végezni a gyerekeknek.
A kilencedik feladatlapnál részben fogalomismeretre, részben összetett gondolkodási műveletre esik a hangsúly. Egyrészt az élőlény fogalmának tartalmát, másrészt egy tagadással megadott utasítás értelmezését vizsgáljuk.
A tizedik feladatlappal a természet- és társadalomismeretre vonatkozó témákkal vizsgáljuk a gyerekek gondolkodási képességét, elsősorban az összefüggések felismerésének készségét.
A második füzet feladatai
Az első feladatlap a figyelem-koncentráció mellett a monotónia-tűrés és a tempó mérésére is szolgál.
A második feladatlap három feladat segítségével bonyolult gondolkodási műveleteket vár el a gyerekektől. Előre nem megadott rendező elvek alapján kell két halmazba sorolni elemeket.
A harmadik feladatlapon labirintusjátékkal vizsgáljuk a ceruzavezetést.
A negyedik feladatlap elsősorban egy akusztikus memóriapróba.
Az ötödik feladat komoly analizáló-képességet és figyelmet vár el a gyerekektől. Az alakfelismerés mellett a „pár” fogalmának ismerete is nehezíti a feladatot.
A hatodik feladat is a gondolkodási képesség mérésére szolgál. Hibás ábrákat kell a gyerekeknek analizálni, és megjelölni a hibás részleteket.
A hetedik feladatban fogalomismeretről tesznek bizonyságot a gyerekek.
A nyolcadik feladatlapon az azonosítás műveletével, alak- és formafelismeréssel találják szembe magukat a tanulók.
A felmérést az osztályt tanító pedagógus irányításával szeptember végén, október elején kell elvégezni két egymást követő nap első órájában. Az osztályban mindenki azonos feladatsorral dolgozik. Meghatározott idő áll rendelkezésre. Részletes felmérésvezetői útmutató segíti az adatfelvétel megszabott körülményeinek a biztosítását.
A pontozást a javítási útmutató alapján kell elvégezni. Az adatértelmezéshez egy 3015 fős minta eredménysora ad külső támpontot.
Feldolgozó program és mintaelemzés a bemeneti méréshez
Ha a bemeneti tanulási képességteszttel felmérést végez a tanító a tanítványai körében, és a javítókulcs alapján elvégezte a pontozást, a TKV programmal önmaga viheti számítógépre az adatokat, illetve kész eredménytáblákat nyomtathat ki. Az egyik táblában a tanulócsoportra vonatkozó alapstatisztikai mutatókat (átlag, szórás) és két viszonyszámot (relatív szórás és a külső minta átlageredményének százalékában megadott teljesítmény) rögzít a program feladatonként, füzetenként és a teljes tesztre összesítve. Ebből a táblázatból tehát az is kiderül, hogy az osztály átlagosan milyen képet mutat a standardhoz képest.
Másik két tábla a tanulók részletes eredménysorait tartalmazza elért pontokban, illetve a külső mintához viszonyítva feladatonként, füzetenként és a teljes tesztre vonatkozóan. E két táblázatból állapíthatja meg a tanító, hogy melyik gyereknek, melyik területen van olyan jelentős lemaradása, hogy egyéni fejlesztésre lesz szüksége, illetve, hogy kik, milyen területen állnak magasan a külső viszonyítási érték felett.
Egy olyan táblázatot is kérhet a felhasználó, amelyik – a több ezres minta statisztikai adatait felhasználva – az összpontszám alapján három kategóriába sorolja a tanulókat, azzal a szándékkal, hogy a különleges bánásmódúakat kiemeljük a csoportból.
Ugyancsak a külső viszonyítási minta alapján – regresszió analízisre támaszkodva – számol a program két várható értéket. A „Kimenet” és a „Szociális” nevű mutatók olyan becslő értékek, amelyek a pedagógiai hozzáadott értékhez adhatnak támpontot.
A „Kimenet” mutatója az adott bemeneti értékkel rendelkező tanulóhoz rendel egy olyan év végi teljesítményértéket, amelyet a nagy minta alapján elvárhatunk egy év elteltével zajló ismétlő méréskor a gyerektől, illetve a tanulócsoporttól. A várható értéktől pozitív vagy negatív irányban eltérő mutató alapján tehetünk megállapításokat a pedagógiai hozzáadott értékre vonatkozóan. Ha az osztály bementi státusza (átlaga) alapján elvárhatónál sokkal jobb kép tárul elénk az egy tanévi fejlesztés után, joggal feltételezhető, hogy komoly pedagógusi munka áll az eredmény mögött. A várhatótól jelentősen lemaradó osztálynál érdemes alapos okelemzést végezni.
A „Szociális” mutató – ha van mód a szülői iskolai végzettségre vonatkozó adatok összegyűjtésére – arról ad számunkra óvatos jelzést, hogy az óvoda iskola előkészítő munkája milyen volt. Ha az összpontszámnál megtalálható értéknél jóval kisebb érték szerepel a „Szociális” mutatónál, feltételezhetjük, hogy a szociális hátrányokból eredő lemaradásból sikerült lefaragnia az óvodai pedagógiai munkának, azaz pozitív a hozzáadott érték.
A program „Súgó”-jában egy esetpélda található, ami mintául szolgálhat a pedagógusnak saját osztálya eredménytábláiban rögzített adatok értelmezéséhez, szöveges elemzés készítéséhez.
Első osztály végi követő mérés
A mérőanyag ismét két füzetből áll. Felépítése teljesen azonos a bemeneti teszttel. Az első füzet ugyanazokkal a tartalmakkal foglalkozik, mint a bemeneti változat első része, csak más ábrákkal, képekkel találkoznak benne a tanulók. Lényegében a korábbi változathoz egy ekvivalens B változat készült. Ezzel a bemeneti méréskor diagnosztizált tartalmakat úgy lehet például az első év végén vagy a második év elején vizsgálni, hogy a „rátanítás” veszélyét minimálisra csökkenthetjük.
A második füzet továbbfejlesztett változatának összeállításakor az volt a fő szempont, hogy mérhetők legyenek azok a részterületek, amelyeket az iskolába lépéskor vizsgáltunk, de nehezebb – a tanulók fejlettségéhez igazodó – feladatsorban adhassanak számot a gyerekek a képességeik adott színvonaláról. A követő változatban a korábbi lapokon szereplő részfeladatokhoz további, nehezebb elemek kerültek, illetve egyes esetekben az ábrák kicserélődtek. Ezt a füzetet úgy érdemes használni, hogy a bemeneti teszttel azonos szintű elemeknél egy részteljesítményt is számítunk, ezáltal a „közvetlen” fejlődés elemzésére is mód nyílik.
Ha a TKV programmal várható értéket is számoltak a bemeneti vizsgáltkor, tanulónként és az osztályátlagra vonatkoztatva hozzáadott érték többletet, esetleg hiányt származtathatnak a bemeneti méréssel azonos szintet mérő tesztrészlet adataiból. A ténylegesen mért és a várható érték különbsége alapján állapítható meg a fenti jelzőszám. Ha a várhatónál jobb lett a mért érték, teljesítménytöbbletről beszélhetünk, ellenkező esetben pedig teljesítményhiányról.
A felmérést lehetőleg külső felmérésvezető irányításával érdemes elvégezni két egymást követő nap első órájában az első tanév végén, esetleg a második tanév elején. Az osztályban mindenki azonos feladatsorral dolgozik most is. Részletes felmérésvezetői útmutató és pontozási utasítás áll a felhasználó rendelkezésére. Több száz fős viszonyítási minta eredménysora segíti az adatértelmezést.
Elemző program az első osztály végi követő méréshez
A TKKV (Tanulási Képesség Követő Vizsgálata) program az adatrögzítést, az alapszámítások elvégzését, a bemeneti adatokkal és a külső viszonyítási mintával való összehasonlításokat, szöveges összefoglaló készítését támogatja.
- Hat elemzésre alkalmas táblát lehet kinyomtatni, szerkesztve beilleszteni más dokumentumba. Három tábla a bemenetivel ekvivalens tesztrészletre, másik három pedig a teljes másodikos tesztre vonatkozó eredményeket tartalmazza. A tanulócsoport alapstatisztikai mutatóit (átlag, szórás) és két viszonyszámot (relatív szórás és a külső minta átlageredményének százalékában megadott teljesítmény) az ekvivalens részre és a teljes tesztre feladatonként, füzetenként és az összes feladatra összesítve tartalmazza két táblázat. Ezekből a táblázatokból tehát az is kiderül, hogy az osztály átlagosan milyen képet mutat a standardhoz képest. Másik két tábla a tanulók részletes eredménysorait mutatja be. E két utóbbi táblázatból állapíthatja meg a tanító, hogy melyik gyereknek, melyik területen van olyan jelentős lemaradása, hogy további egyéni fejlesztést igényel, illetve, hogy kik, milyen területen állnak magasan a külső viszonyítási érték felett.
- Az ekvivalens tesztrészre várható értéket, egyéni fejlődési mutatót, illetve a csoporttól átlagosan elvárt szintet és átlagos fejlődési indexet is tartalmaz az a táblázat, ami a hozzáadott érték elemzéséhez adhat támpontokat. A várható értéket lineáris regressziós becsléssel számolja a program. Azaz a külső viszonyítási mintánál tapasztalt második mérési adatoknak a bemeneti adatokkal való kapcsolata alapján adunk meg minden tanulóhoz és a tanulócsoporthoz egy ideálisan elvárható teljesítményszintet. A fejlődés megragadására kétféle mutató képződik. Az előbb említett egyéni fejlődési mutató megpróbálja figyelembe venni azt is, hogy a magasabb bemeneti értékről indulóknak viszonylag nehezebb további átlagemelkedést elérni. A csoport szintű fejlődést az ún. változási mutatóval jelezzük. Ennek kiszámításakor a külső átlagokkal standardizált teljesítményátlagokat egymáshoz viszonyítjuk úgy, hogy a kimeneti adatot a bemeneti adat százalékában fejezzük ki.
A program „Súgó”-jában elhelyezett – 38 oldalas – felhasználói kézikönyvön belül egy esetpélda található, ami minta lehet a tapasztalatok szöveges megfogalmazásához.
Negyedik osztályos követő mérés
A két füzetből álló mérőanyag a korábbi két teszthez képest szerkezetében új, de tartalmában a korábbi területekhez szorosan kapcsolódó. Két változatban készült a vizsgálóanyag, de ugyanazt a 18 feladatot oldja meg mindkét csoport, csak a feladatok sorrendje tér el a változatokban.
Az első füzet feladatai
Az első feladatlappal figyelem-koncentrációról szerezhetünk információkat. Két részfeladatban kell két-két kiemelt jellel azonosakat megjelölni.
A második feladatlapon az alatt, fölött, mellett, jobbra, balra viszonyszavakkal dolgoznak a gyerekek.
A harmadik feladatlapon belül két részfeladat vonatkozik szavak vizuális elemzésére. Hosszabb szóban „elbújó” rövidebb szavak, elrejtett állatnevek felismerése ad lehetőséget a tartalmi ismereteknek és a vizuális észlelés fejlettségének együttes vizsgálatára.
A negyedik feladatlap a vizuális észlelés fejlettségének vizsgálatát tűzi ki célul. Két képpár azonosításával mutatják be a gyerekek analizáló képességüket.
Az ötödik feladatlappal a gyermekek időre vonatkozó szókincsének fejlettségére próbálunk következtetni. Három részfeladatban vizsgáljuk a következő kifejezések használatát: hosszabb, rövidebb, tovább tart, nagyobb, nehezebb, tegnap, ma, holnap, holnapután, tegnapelőtt. A hét napjainak (vasárnap, hétfő) egymásutánját is ismerni kell a jó megoldáshoz.
A hatodik feladatlapon a magassághoz kapcsolódó relációs kifejezésekkel (alacsonyabb, magasabb, ugyanolyan magas) való biztos bánást mutathatják be a gyerekek.
A hetedik feladatlappal a gyermekek vizuális funkcióinak fejlettségére próbálunk következtetni. Hiányos kép kiegészítésével vizsgáljuk a vizuális zártság, globális észlelés területét.
A nyolcadik feladatlap a vizuális észlelés fejlettségét vizsgálja. Két képpár azonosításával mutatják be a gyerekek analizáló képességüket.
A kilencedik feladatlap négy sorával előre nem megadott szempont szerinti csoportba sorolás képességét vizsgáljuk.
A tizedik feladattal irányokat jelző relációs szavak használatáról kapunk információkat (jobbra, balra, felfelé, lefelé), ugyanakkor egyszerű számlálást (figyelem összpontosítást) is elvárunk a tanulóktól.
A tizenegyedik feladatlap megoldásakor idősor alkotását mutatják be a gyerekek évszakokat ábrázoló képek sorba rendezésével.
A második füzet feladatai
Az első feladatlap a figyelem-koncentráció mellett a monotónia-tűrés és a tempó mérésére is szolgál. Egyúttal egy behelyettesítő próba.
A második feladatlap rávezető gyakorlás után két feladat segítségével méri az analógiás gondolkodást.
A harmadik feladatlapban logikai sorokkal találkoznak a gyerekek. A sor folytatásához szükséges szabályt kell megtalálniuk, majd a sor következő elemét meghatározni ráismerés alapján. Két szabály felismerésének megkönnyítésére rávezető feladat szolgál.
A negyedik feladatlap egy számláláson alapuló gyorsasági teszt. Gyakorlás után két ütemben kell összefüggő vonalvezetéssel eljutni a starttól a célig. A vizuális észlelés mellett a kézmozgásra ad közvetlen következtetési lehetőséget.
Az ötödik feladatlapon öt találós kérdés segítségével mérjük a gondolkodás fejlettségét. Mindennapi fogalmak ismerete és a besorolás művelete kap kiemelt szerepet a feladatsorban.
A hatodik feladatlapon az azonosítás műveletével, alak- és formafelismeréssel találják szembe magukat a tanulók.
A hetedik feladatsor ismét szabályfelismerésre vonatkozik, de most nincs közvetlen példa a szabály felismerésének könnyítéséhez.
Az adatfelvétel a negyedik tanév végén, egy napon, egymást követő órákban (első és második óra) zajlik. Első órában az első füzettel, második órában a második füzettel dolgoznak a tanulók. Célszerű, ha nem az osztályt tanító pedagógus szerepel felmérésvezetőként. Ha van rá mód, egy időmérő segítő is közreműködhet, így kisebb esélye lesz az időbeli elcsúszásnak.
Az adatfelvételi és adatfeldolgozási útmutató a felmérésvezetői és a kódolási utasításokon kívül mintatáblákkal, számolási javaslatokkal segíti a pedagógust. Viszonyítási adatsorként háromféle minta eredménysorát tartalmazza az útmutató. Egy 647 fős vegyes összetételű minta adja a legtágabb viszonyítási lehetőséget. Ebben a mintában 10%-nyi „kislétszámú” osztályba járó tanuló is van, ugyanakkor gyakorló iskolák kiemelkedő képességű tanulói is képviseltetik magukat benne ugyanilyen arányban. Az 585 fős viszonyítási minta eredménysora azok számára fontos támpont, akiknél nincsenek „kislétszámú” osztályok. A „kislétszámú” osztályokba járóknak külön mutatósor került az anyagba.
Az útmutatóban öt részterületre (figyelem, elemzés, szavak, illesztés, vizualitás) vonatkozó viszonyítási értékek is szerepelnek. Ezek a mutatók a fenti háromféle minta szerint is kiolvashatók a segédanyagból.
Elemző program a negyedik osztály végi követő méréshez
A TKNV program használatakor gépre vitelkor nem kell átkódolnia egyik csoport adatsorát a másikra a rögzítőnek, ezt a műveletet a program végzi el. Az alapstatisztikai mutatók számításakor már azonosan kódolt feladatsorral kapja a felhasználó az egyéni és a csoportos jelzőszámokat. 647 fős viszonyítási minta alapján képzett viszonyszámok mellett ismét működik a három teljesítménycsoportba sorolás és a bemeneti mérés eredménye alapján képzett negyedikes várható érték becslése.
- A tanulókat – a külső minta átlagát és szórását figyelembe véve – három csoportba (gyenge, közepes, jó) sorolja, így a felső tagozatba lépéskor értékes információval szolgálhat az alsós munkaközösség a felsőben tanítóknak
- Az elemzésre alkalmas táblák a tanulócsoport alapstatisztikai mutatóit (átlag, szórás) és két viszonyszámot (relatív szórás és a külső minta átlageredményének százalékában megadott teljesítmény) és a tanulók részletes eredménysorait mutatják be feladatonként, alskálánként és a teljes tesztre vonatkozóan.
- A várható értéket lineáris regressziós becsléssel számolja a program. Azaz a külső viszonyítási mintánál tapasztalt negyedikes kimeneti mérési adatoknak a bemeneti adatokkal való kapcsolata alapján adunk meg minden tanulóhoz és a tanulócsoporthoz egy ideálisan elvárható teljesítményszintet.
Nyolcadik osztályos követő mérés
A nyolc évvel és a négy évvel ezelőtti tanulási képesség vizsgálatát és a tanulók elvárható aktuális fejlettségét figyelembe vevő eszközcsomag 18 feladatlapból áll. Összesen 28 oldalas a fenti 18 feladatlapot tartalmazó füzet. Az alábbi részterületeket fogják át az eszköz feladatai: figyelem, társítás, monotónia tűrés, tempó, vizuális észlelés, globális látás, képi megkülönböztetés, szókincs, fogalomismeret, indukció-szabályszerűségek megtalálása verbális és képi szinten, struktúra alkotás, átkódolás, problémamegoldás. A negyedikes tesztben megismert alskálák szerinti részterületek (figyelem, elemzés, szavak, illesztés, vizualitás) vizsgálatára ebben a követő anyagban is lehetőség van, de további két alskála (mondatértelmezés és problémamegoldás) segíti az árnyalt diagnózis elkészítését. A feladatlapokon elért eredmények alapján az iskola megvizsgálhatja, hogy
- egy 622 fős külső viszonyítási minta tükrében milyen az összes nyolcadikosának, az egyes osztályainak az átlagos teljesítménye az összevont képességmutató és hét részterület vonatkozásában, továbbá
- képet kaphat arról is, hogy a korábbi méréssel pozitív vagy negatív póluson kiemelt részterületeken milyen változások következtek be a felső tagozat négy éve alatt,
- illetve az egyes osztályai hol helyezkednek el a korábbi mérések adatai által becsült elvárható szinthez képest.
Az eszköz felvételéhez 63,5 percre van szükség. A felmérésvezetőnek időt kell mérnie! Az A,B változatban készült felmérő anyagban a változatok csak a feladatok sorrendjében térnek el egymástól.
Az eszközrendszer alkalmazási tapasztalatai
A bemeneti diagnosztizálást több éve rendszeresen használó iskolák visszajelzései azt mutatják, hogy az eltérő ütemű fejlesztési szükségletet figyelembe vevő egyéni foglalkozások tervezéséhez konkrét kapaszkodót jelentett a mérés. Különösen a lemaradókra irányult a tanítói figyelem.
Segítséget jelentett a bemeneti méréshez adott viszonyítási adatsor annak eldöntésében, hogy a DIFER rendszer alkalmazásához kiemeljen az osztálytanító tanulókat.
Vannak olyan alsós munkaközösségek, amelyekben a különleges bánásmódot igénylő 5-10%-nyi tanulóra egyéni foglalkoztatási tervek készülnek.
Más beszámolókból az derült ki, hogy a fejlesztő pedagógus által szervezett kis csoportos foglalkozások tartalmának tervezéséhez adott jó segítséget a részletes szöveges elemzés.
Iskolavezetői tapasztalatok szerint az egymást követő években beérkező tanulócsoportok közti különbségek alkalmat adnak a trendvizsgálatra, illetve a későbbi tantárgyi felmérésekkel való összevetéskor a szakmai kérdések felvetésére, hipotézisek felállítására.
A fenntartói visszajelzések alapján az domborodott ki, hogy a bemenetkor érzékelt azonos szintű osztályok között igen nagy eltérések is mutatkoztak a követő vizsgálatok idején. Egyes intézményekben nem tudták megtartani a települési szinten kiváló bemeneti pozíciót egyik osztályban sem. Más esetben pedig a viszonylag gyenge szintről induló tanulócsoport a bemeneti eredmények alapján becsült várható értéknél jelentősen jobb teljesítménnyel hívta fel a pedagógusára a figyelmet.
Erőforrás igény
A mérőanyagok és a feldolgozó programok CD-re írt változatban szerezhető be. Számítógépre, nyomtatóra és legalább Windows 95 operációs rendszerre van szükség az alkalmazáshoz. A felhasználótól elemi számítástechnikai ismereteket (CD olvasás, mentés, nyomtatás) kíván az eszközcsomag. A feldolgozó program leírása alapján a teljesen kezdő számítástechnikai ismerettel rendelkező felhasználó is el tudja végezni az adatrögzítést, a számításokat és az elemzéshez szükséges táblázatok kinyomtatását.
A tanulók által kitöltendő füzetek 28-30 oldalasak mérésenként.
A felmérések minden esetben két tanítási órát vesznek igénybe.
A pedagógusi munkaigény például a bemeneti diagnosztizáláskor:
- Felkészülés a mérésre, az útmutató tanulmányozása kb. 0,5 óra.
- A felmérés lebonyolítása 2 óra.
- Javítás, kódolás 30 főre kb. 3 óra.
- Ismerkedés a feldolgozó programmal kb. 1óra.
- Adatrögzítés 30 főre kb. 0,5 óra.
- Számítások, táblák nyomtatása a feldolgozó programmal kb. 0,5 óra.
- Szöveges elemzés készítése egy osztályról kb. 3 óra.
A hét CD-ből álló eszközcsomag ára 58.000Ft. Külön-külön is megrendelhetők a modulok.