Konfliktuskezelési tulajdonságok – TÍMÁR KKT

A TÍMÁR KKT MÉRESZKÖZ

A konfliktuskezelési tulajdonságokat vizsgáló eszközzel – TÍMÁR KKT (röviden KKT:
konfliktuskezelési tulajdonságok) – az érzelmi intelligencia területéhez tartozó tényezőkről gyűjtünk információkat. A saját magunkkal bánni tudás és a társas kapcsolataink kezelése a két fő irány, amin keresztül képet kaphatunk az érzelmi intelligenciánkról, illetve az érzelmi intelligencián alapuló úgynevezett érzelmi kompetenciáról, amit Goleman nyomán a munkateljesítményt, az iskolában pedig a tanulmányi munkát befolyásoló tanult képességnek tekintünk. A vizsgálat részterületet céloz meg az érzelmi kompetencián belül.

A TÍMÁR KKT kérdőív alskálái

Kapcsolattartás másokkal

Az alskála pozitív pólusán a társaihoz bizalommal forduló, meghallgató, azokkal
szívesen beszélgető, együtt gondolkodó, tőlük szükség esetén tanácsot is kérő tanuló áll, aki tud örülni mások sikerének, figyel mások érzéseire. Ha hálás valakinek, ki is mondja azt. Érdekli a másik gondja-baja, tőle telhetően segít mások problémájának megoldásában.

Az ellenpólust a társaitól leginkább elzárkózó diák képviseli, akit egyáltalán nem érint meg másnak a problémája. Hidegen hagyja a társak öröme is. Hálás szavakkal nem közelít senkihez, de nem is kér segítséget, tanácsot. Nincs tekintettel a többiek elégedettségére, elégedetlenségére. Nem képes részt venni egy közös gondolkodásban.

Konfliktusok kezelése

Aki ebben az alskálában magas pontértéket kap, olyan tulajdonságokkal bír, amelyek
elősegíthetik a győztes-győztes stratégia kiteljesítését. Az ellenfelet megtiszteli azzal, hogy türelemmel végighallgatja, elismeri erényeit. Erőszak alkalmazása és indulatok nélkül képes részt venni egy vitában, figyel a vitapartner érzéseire. Szükség esetén félre tudja tenni az ellenszenvét is egy elvégzendő feladat sikeressége érdekében. Reális ítélőképességgel nemet mond a meggyőződésétől eltérő helyzetben. Együttérzés, megbocsátás jellemzi. A mások javára történő lemondás sem áll tőle távol.

Az alskála negatív végén helyet kapó egyén agresszíven közelít a vitapartneréhez. Indulatosan, mások érzéseit figyelmen kívül hagyva fejti ki a véleményét. Haragtartás, türelmetlenség, erőszak és ellenszenv jellemzi a viselkedését a konfliktushelyzetekben. Nem gyakorolja a lemondás erényét. Megfontoltság nélkül belemegy a társak által „jó hecc”-nek vélt dolgokba. Az együttérzés idegen tőle.

Érzelmek észlelése, kimutatása

Az alskála pozitív végén olyan személyek helyezkednek el, akik magukban is és
emberi kapcsolataikban is jól bánnak az érzelmekkel. Képesek azokat felismerni, tudomásul venni, megérteni, szóban és nonverbális jelekkel kifejezni. Jól olvasnak mások arcáról. Képesek külső jelekből következtetni valakinek a lelki állapotára. Szavak nélkül is érzékelik a feléjük irányuló segítségkérést. Kérés nélkül is segítségére sietnek a rászorulónak. Saját érzelmeiket, problémáikat nem szégyellik, szívesen megosztják azokat másokkal.

Akik alacsony pontszámot kapnak ebben az alskálában egyáltalán nem figyelik a lelki állapotot jelző megnyilvánulásokat, nem is képesek érzékelni azokat. Saját érzéseiket, problémáikat nem osztják meg másokkal, nem érzik ennek szükségességét. Az érzelmeik kimutatása nem eléggé árnyalt.

Önuralom

Aki az alskálába eső kérdéseket magasra pontozta, nyugodtan viseli a feszült helyzeteket, nem kiabál vissza egy hangoskodó vitapartnernek, ura az érzéseinek.
Sértődöttség nélkül képes veszíteni egy játékban. El tud kerülni számos veszekedést. Türelem jellemzi. Nem bosszankodik állandóan, hanem tisztázza a problémás helyzeteket.

Az alskála másik pólusán elhelyezkedő tanulónak nem az önfegyelem az erőssége. Képtelen uralkodni magán, állandóan veszekszik a társaival. Nagyon nehezen viseli a számára nem tetsző dolgokat. Gyakran duzzog, megsértődik. Csak a nyertes helyzetet tudja elképzelni saját maga számára. Elképzelhetetlen számára, hogy egy kiabáló embernek is lehet nyugodtan válaszolni.

Karakánság

Az alskálában a pozitív végponton elhelyezkedő tanulót bátor hozzáállás jellemzi. Fel
meri vállalni a saját véleményét, annak nyíltan hangot is ad. Az ellenvéleményét sem titkolja el. Szerinte jobb, ha mindig a szemébe mondjuk valakinek a véleményünket. A vélt igazáért kilátástalannak látszó helyzetekben is képes kitartóan tovább harcolni.

Az ellenpólust képviselő személynek nem kenyere a nyílt kiállás. Ellenvéleményét inkább magában tartja, nem meri felvállalni a konfrontációt. Saját igazáért csak módjával harcol. Egyáltalán nem gondolja úgy, hogy mindig szemébe kell mondanunk a másiknak a véleményünket.


Kódolás-elemzés

A KKT kérdőívnél minden kérdéshez azonos irányú skála tartozik, így a tanuló által
választott skálafokozat számszerű értékével lehet számolni.
Érdemes alskálánkénti és a teljes tesztre vonatkozó összpontszámokat képezni, majd
kifejezni azokat a maximálisan elérhető pont százalékban. Ezáltal egymással is össze lehet hasonlítani az egyes alskálákat.